14. szakasz Leskunyhók, Latrány-völgy
A Szuha-völgy forrásvidékén kedvünkre kalandozhatunk, de utána térjünk vissza kiindulási pontunkra, egészen a villanypásztor kapujáig. Ha háttal állunk a falunak, akkor most ne egyenesen, hanem jobbra, átkelve a patak medrén, folytassuk utunkat. Az út egy domboldalon halad felfelé, balra fordul, majd elágazik. Ennek a kapaszkodónak a tetején kanyarodjunk jobbra. Egy meredek domboldalon kapaszkodunk felfelé, amelyet ritkásan vad gyümölcsfák, alma és körte foglalnak el. Ha felérünk a parton, velünk szemben egy erdőt találunk. Utunk enyhén balra kanyarodik, majd beér az erdőbe. Tőlünk jobbra egy vadászlest láthatunk, ebben a sarokban van a fotósles.
Az erdő szélén újra keresztezzük a villanypásztort, elhagyjuk a legeltetett területet. Az erdő egy fiatal akácos néhány elegyfával. Megkerülünk egy mély kerékvágást, amelyben esős időben összegyűlik a víz, majd egyenesen tovább megyünk, nem törődbe a balra letérő úttal. Ezután egy meredek agyagos-kavicsos partra fordulunk rá jobbra tartva, és addig haladunk, amíg ki nem érünk az erdő szélére. A tisztást kezdi elfoglalni az akác, de a rét még a terület nagyobb részét borítja. Kb. 20 méter megtétele után egy Y alakú elágazásban jobbra tartunk. Egy velünk szemben lévő erdő felé haladunk és mielőtt elérnénk azt, utunk egy vastagabb, jobban kijárt földútra tér át. Jobbra tartunk. Bal kézre a telepített tölgyerdő, amely főleg vörös tölgyből áll, jobbra, távolabb, pedig az akácos kíséri a rétet. Egyenesen haladunk, elmellőzve egy jobboldali elágazást. Az út lassan ereszkedni kezd, és újra lesz egy jobb oldalról becsatlakozó út, amelyet szintén elmellőzünk. Nemsokára velünk szemben megpillantjuk a Centun lévő kilátó sapkáját.
A balkézről lévő erdő elmarad mellőlünk, egy fás-bokros oldal lejt itt a Latrány-völgy felé. Vagy 50 méterre lehetünk a kilátótól, ahol balra egy út ágazik le a völgybe. Majd ezen folytatjuk utunkat, de előbb másszunk fel a kilátóba, és menjünk ki a mellette lévő Centura. Csodálatos a kilátás a településre és az egész Szuha-völgyre.
Visszafelé jövet az előző út most jobb kézre esik, azon térjünk le és egy meredek úton ereszkedjünk le a Latrányba. A fás-cserjés oldalban sok a vad gyümölcsfa, de akad benne nemesített alma is. Jelenlétük az egykori Latrány településre utal, amely a völgyben volt. Ma már nyomát sem igen találjuk.
Zavartalan és vadregényes táj ez. Nem csoda, ha néha, nagyon ritkán ezen a vidéken megfordul a medve is. Párzási időszakban, a párkeresés során, az állat nagyobb területeket kóborol be, de az esetek többségében később visszatér eredeti élőhelyére. Ha medvével találkozna, nagyon fontos a megfelelő viselkedés a biztonságunk érdekében