Régi iskola épülete

Ma a néprajzi gyűjtemények és Kisgaléria találhatók itt. A település iskolája az 1960-as években szűnt meg, a gyerekek eleinte Kelemérre jártak iskolába, majd annak megszűnte után Serényfalvára és Putnokra. A gyűjtemény együttest a Kelemér-Gömörszőlős székhellyel alakult Tompa Mihály Emlékbizottság – ma Tompa Mihály Gömöri Kulturális Egyesület – lelkes lokálpatriótái hozták létre több évtizedes gyűjtő és szervező munkájukkal. A kapun belépve jobbra egy korábban istállónak használt épületben rendezték be a néprajzi kiállítást. Itt a népi gazdálkodás és az erdőgazdálkodás kisebb munkaeszközei, valamint a háztartás és a kenderfeldolgozás eszközei, berendezései láthatók. Fotók örökítik meg mindezek gyakorlati alkalmazását, illetve a település és környék gazdag népi építészetének jellemző létesítményeit.

Az udvaron, szemben a kiállítás épületével, a volt iskola tantermében Galéria működik, ahol időszakos kiállításokat rendez az egyesület, elsősorban gömöri, vagy Gömörhöz valamilyen szállal kötődő alkotók munkáiból. Évente a falu ad otthont az Alkotók Népfőiskolája képzőművészeti nyári táborának, amelynek záró kiállítását minden évben a galériában rendezik meg.

Az iskola további részeiben a Tompa Mihály Emlékkönyvtár található. A könyvtár magában foglalja Tompa Mihály nyomtatásban megjelent verseinek, írásainak gyűjteményét - a korabeli kötetektől a napjainkban megjelentekig-, valamint a költőről és koráról megjelent tanulmányokat, könyveket. Itt kapott helyet az egyesületi tagok által írt tanulmányok, könyvek, a településről írt szakdolgozatok gyűjteménye is.

A volt iskola épületének kertjében a népi gazdálkodást és erdőgazdálkodást bemutató szabadtéri kiállítást tekinthetünk meg. Az ötvenes években a nagyüzemi gazdálkodás létrejöttével egy időben megszűnt a hagyományos paraszti gazdálkodás. Számos gép, berendezés a portákon kallódott, használaton kívül. 1986-tól kezdve, az utolsó pillanatot kihasználva kezdte meg az Egyesület ezeknek a tárgyaknak a gyűjtését. Olyan eszközöket láthatunk ma itt, amelyeknek már a neve is lassan teljesen feledésbe merül.

Dél-Gömör hagyományos gazdálkodását reprezentáló begyűjtött eszközök zöme kézműves kismesterek- kerékgyártók, kovácsok, szíjgyártók, kötélverők, asztalosok, kádárok munkája. De jelentős az olyan szerszámok száma is, amelyet a fúrni-faragni tudó emberek a maguk, családjuk, környezetük használatára készítettek. A kis és középparasztok a gépipar termékeit viszonylag kevés számban alkalmazták, csak azokat, amelyek kikerülhetetlenül fontosak, mint az eke, váltóforgató vagy fordítós eke, szecskavágó, lókapa, különféle kéziszerszámok, így a kasza, kapa, ásó, lapát, fűrész, fejsze. A módosabb gazdák eszköztárába viszont megtalálható volt a mindennapi munkát megkönnyítő, számukra már elérhető áron vásárolt járgány, szelelőrosta, a magtisztító triaur (triör), ritka esetben a fogatolt kaszálógép, még ritkábban ennek a gabonafélék aratására is alkalmazható változata. Apró falvainkra általában egy-egy cséplőgép tulajdonos jutott. A cséplés minden korabeli eszközét, gépét megtekinthetjük itt. A gyűjtemény legértékesebb épülete egy 84 m2-es múlt századi három osztatú csűr, amit Kelemérről telepítettek át. Ez a csűr, hiteles források szerint, már négy helyen is állt.