Komposztáló árnyékszék

A berendezés kültéri, kerti használatra való. Környezetkímélő, a „fekete szennyvíz” keletkezését és annak környezeti ártalmait kiküszöbölő megoldás. Napi ivóvízhasználatunk legjelentősebb hányada, hogy lehúzzuk a WC-t, annak érdekében, hogy az ott keletkezet hulladékot elszállítsuk a szennyvíztisztítóba. A komposztáló árnyékszék használatával napi vízfelhasználásunkat 30-40%-kal csökkenthetjük, ezzel pénzt takaríthatunk meg, illetve mindazt az energiát, amelyet a szennyvíz szállítására, tisztítására fordítanak.

A helyben történő komposztálódás lehetővé teszi, hogy a helyben keletkezett szerves anyagok visszakerüljenek a természetes körforgásba, hogy mesterséges műtrágyák helyett természetes komposzttal javítsuk a talaj szerkezetét, és ellássuk a növényeket tápanyaggal.

Egy felnőtt ember egy év alatt 10 kg nitrogént, 1 kg foszfort és 1 kg káliumot juttathat vissza a talajba, ha a saját ürülékét komposztálja. Ez ötszáz négyzetméter földterület tápanyagigényét elégíti ki, felét annak, amit ma egy átlagos földlakó szántóföldként igénybe vesz. A tápanyagszükséglet másik felét a helyben maradó növényi maradványok fedeznék, ha azokat nem szállítanánk el, nem égetnénk el.

Amennyiben komposztáló árnyékszéket használunk, költségeket, erőforrásokat takarítunk meg, és csökkentjük a környezet szennyezését. A helyesen használt komposztáló árnyékszék semmilyen kellemetlen szagot nem terjeszt, így nem zavarhat senkit sem.

A berendezés három fő részből áll: a ház, a komposztáló tartály, a szellőzést biztosító berendezés. A berendezés látható része maga a ház, amely látványra nem különbözik egy szokásos kerti árnyékszéktől. A ház méretei attól függnek, hogy egy, vagy két aknás komposztáló árnyékszéket építünk. A két aknás duplája az egy aknásnak, hiszen mind a két aknát lefedi. A két aknás komposzt árnyékszékben az egyik akna van használatban egy időben, majd ha az megtelt, akkor a másik akna kerül használatra. Ez alatt az idő alatt a korábban használt aknában a komposztálódás befejeződik, a kész komposzt kiüríthető, az akna pedig újra használatba vehető.

A berendezés földbe süllyesztett része a komposztáló gödör, vagy a magas talajvíz esetén a felszínre telepített tartály. Az egyaknás komposztáló árnyékszék részére egy akkora gödröt szükséges kiásni, amelyet a ház alapterülete lefed. A gödör mélysége tetszőleges: ha nagyobb, ritkábban kell üríteni, és fordítva. De gondoljunk a komposzt kitermelésére is. 1 méternél mélyebb gödröt nem érdemes kialakítani! A gödröt célszerű téglával kirakni, de fölösleges hőszigetelni vagy vízzáróvá tenni. A téglával kirakott gödörre célszerű pallókat fektetni, és a házat arra állítani. A pallókat az ülőke előtt egymás mellé rakjuk, a tartály hátsó részére egy pallót fektetünk át.

Építhetünk egymás mellé közvetlenül két darab aknát is. Ilyenkor hasonlóan járunk el, mint a kétaknás változatnál, csak nem a házat építjük duplájára, hanem a szimpla méretűt toljuk el a pallókon, ha az előző akna megtelt. Persze a kiásott akna fedéséről gondoskodni kell. Ha nem létesítettünk két aknát, akkor a gödör telte után egy másik helyen kell új aknát kialakítani, és a házat elhelyezni. A megtelt aknát célszerű kész komposzttal betakarni, és érlelni.

A szellőzés, és a megfelelő szellőző berendezés a lelke a folyamatnak, hiszen a komposztálódáshoz oxigénre van szükség. A szellőzést legegyszerűbben egy apró lyukakkal teli, fordított csatornával oldhatjuk meg, amelyet egy függőlegesen állított csatornába csatlakoztatunk, és amelyet kéményként kivezetünk a szabadba, a ház teteje felé. Fontos, hogy a cső kellő hosszúságú legyen a huzat kialakulásának érdekében. Használt esővíz csatorna kiválóan megteszi, különösen, ha a kiálló részt feketére festjük, amely összegyűjti a nap sugarát, és felgyorsítja a ventilációt. A perforált, lefelé fordított csatornát úgy helyezzük a tartály/gödör aljára, hogy a két végéről a levegő átjárhassa.

A komposztáló árnyékszéket a következő módon használjuk:

1. A tartályba/gödörbe helyezzünk érett komposztot, vagy ennek hiányában termőföldet, amely segít a fekália komposztálódásának megindulásában.

2. Készítsünk egy vödörben/zsákban adalékanyagot, és helyezzük el az ülőke mellett. Adalék anyag lehet szalma törek, faforgács, fakéreg, felaprított papír/papírszalma.

3. Használat után vízöblítés helyett egy-két marék adalékot szórjunk a tartályba. Ez a mennyiség fogja biztosítani, hogy a komposztálódáshoz szükséges optimális nitrogén-szén arány létre jöjjön.

4. használat után az ülőke fedelét zárjuk le, hogy megakadályozzuk a túlzott levegő beáramlást, és a kiszáradást.

5. Az aknát addig használjuk, amíg megtelik. Ha megtelt, akkor helyezzük át a házat egy másik aknára, a korábban használt aknát pedig fedjük le érett komposzttal egy év időtartamra, majd termeljük ki a komposztot. Ha a felszínre helyezett tartályt használunk, akkor azt egy erre a célra létesített komposztdombra ürítsük. A tartály használata jó módszer, fölöslegessé teszi az újabb aknák építését, a ház áttelepítését.