Bakbány vár

Több néven jelenik meg a kutatások során: Bakbány, Bakbán, Bakbanya, de mindenféle kutatásban középkori földvárról beszélnek, ásatásokkal azonban nem támasztották alá. ’’Mondák völgye’’ elnevezésre azért gondoltunk, mert a falu lakosai körében többféle monda alakult ki Bánkbánról és feleségéről. Például a szájhagyományok szerint, egy állatlan csikón lovagló zöld ruhás kísértet tartotta rettegésben a földeken dolgozó embereket. Egy másik monda szerint aratáskor a földből láng csapott ki, a búza ott el is égett, ezen a helyen van elrejtve a Bánkbán kisasszony kincse. A helyiek ásni is kezdtek itt, azonban kincset nem találtak. Amennyiben a pályázat lehetővé tenné „turisztikai szempontból” a földvár feltárása jelentős előrelépést jelentene a település szempontjából. A hely nevére vonatkozóan a legkorábbi adatokat Ila Bálint tette közzé levéltári adatok alapján, így 1677-ben „Bak banya alatt”, 1773-ban „Bakbanya alatt” néven említik a környékét. A múlt századi térképeken „Bagbán alja”, „Bakbány”, „Bak rét” névalakokat találjuk, míg a jelenleg hivatalosnak tekinthető földrajzi névjegyzékben „Bakbán”-ként szerepel. Hogy az említett területen vár állhatott, arra először Jakucs László utal, amikor azt írja, hogy a Tóberke után egy markánsan kiemelkedő dombot látni, melyen – a helyi monda szerint – valaha Bakbán vára állott. Jakucs konkrétan nem említi a várat, de nem sokkal később Nováki Gyula röviden leírja, azonban tévesen „Bánk bán vára” név alatt. A későbbi útikalauz is már ezen a néven veszi át az adatokat. Sándorfi György a vár keletkezését topográfiai alapon a tatárjárás előttre valószínűsíti, majd a megyei várjegyzékben is szerepel. 1985-ben a helyi származású Lenkey Dénes a várról és Bánk bánról készített tanulmányt, melyhez történeti adatokat is felhasznált, de megállapításait nem támasztotta alá, így azok puszta feltételezéseknek tekinthetők. Imola községtől Ny-ÉNy-ra húzódik a Tóberke nevű völgy. A község szélétől valamivel több, mint 2 km-re, a völgy északi oldala fölé ugrik ki déli irányba a Bakbány vár nevű hegynyúlvány, amelynek végén található a kis sáncvár. Tőle 500 m-re, ÉNy-ra, a hegy lábánál van az Ördöglyuk nevű víznyelő.

A keskeny hegynyúlvány végén kissé szabálytalan kör alakú, nagyrészt már feltöltődött árok veszi körül a vár belső területét. Ennek szélét jól elváló perem jelzi, legmagasabb része az északkeleti szélén van. Mérete 28 x 20 m, az árok szélessége 8-14 m között váltakozik. Az egész környéket, így a várat is erdő fedi. Régészeti leletet a vastag avarban nem lehetett találni. Történeti adatot a várról nem ismerünk, jellege alapján azonban középkorinak tekinthető.