Aszaló és faszárító berendezések

Az aszalás az egyik legősibb tartósítási mód, mely a vízelvonás elvén működik. Miközben a gyümölcs nedvességtartalma 80 százalékról lecsökken 20 százalék alá, elhalnak az aszalványban lévő mikroorganizmusok. Az aszalvány tartós, emellett az sem utolsó szempont, hogy megtartja az összes vitamint, enzimet és ízt, sokkal töményebben, mint a friss gyümölcs. Az aszalt gyümölcsök nem tartalmaznak tartósítószert, mégis akár évekig is eltarthatóak, értékes beltartalmuk szinte sértetlenül megmarad.

A nap energiáját segítségül hívhatjuk a tűzifa gyors és olcsó szárításához is, hiszen a hatékony égés, a tüzelőberendezés és kémény károsításának, valamint a környezet szennyezésének elkerülésének legegyszerűbb módja a légszáraz fa használata.

Az aszaláshoz, szárításhoz szükséges, intenzíven áramló meleg levegőt a készen kapható háztartási aszaló berendezések elektromos energiával állítják elő, és az aszaló gyártása is energiafelhasználást, környezeti terhelést jelent. Ha az aszaláshoz a napfény energiáját használjuk fel, akkor az elképzelhető legkisebb környezeti terhelés mellett állíthatunk elő kitűnő minőségű tartósított élelmiszert. Az aszalásra alkalmas időszak április és október közé esik. Hazánkban a napos órák száma a tavaszi hónapokban napi kb. 7 óra, nyári hónapokban kb. 9 óra, míg az őszi hónapokban kb. 6,5 óra.

A napkollektoros aszaló, szárító berendezés lelke a meleg levegőt előállító hőelnyelő felület. A napfény energiáját feketére festett alumínium lemez, vagy üres feketére festett sörös-dobozokból készült csövek segítségével tudjuk elnyeletni, amely a felmelegedés után átáramlik a szárító berendezésen. A hő megtartása érdekében a kollektorokat üveggel, vagy polikarbonát lappal fedett, fából készült ládában helyezzük el. A napkollektort a talajhoz képest 46-60°-os szögben célszerű felállítani, így érik közel merőlegesen a napsugarak. A ferde helyzet egyben elősegíti a kürtőhatás működését, ennek eredményeként a levegő folyamatosan átáramlik felfelé. 1 m² felületű kollektor ideális esetben 600Wóra hőteljesítményt nyer a napfényből, ezzel az energiával közel 900 gramm vizet lehet elpárologtatni óránként. Ezt az összefüggés meghatározza az adott méretű kollektorral aszalható termény mennyiségét.

A napkollektorból kiáramló forró levegő az aszaló tálcákat (cserényeket) befogadó zárt szekrénybe jut. Az aszaló cserények, fakeretre feszített tüllből, szúnyoghálóból készülhetnek, lényeg a tisztíthatóság, és hogy a forró levegő jól átjárhassa az aszalni valót. Ha az aszaló több cserény befogadására alkalmas, azaz nagyobb mennyiséget aszalunk egyszerre, számolnunk kell a páralecsapódással: ezt egyszerű szellőző kéménnyel lehet megelőzni. A faszárító berendezés nem igényel tálcákat, általában egy köbméter felhasogatott tűzifa befogadására kialakított szekrény.

Legjobb minőségű aszalványt a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten a lehető legrövidebb ideig történő aszalással tudunk készíteni. Lassú aszalásnál oxidáció következhet be, ami rontja az aszalvány minőségét. A napkollektoros aszalóban nem lehet elérni a fűtött aszalók magasabb hőmérsékletét, így azonban a kevésbé hőstabilitású anyagok jobban megmaradnak az eljárás során. A napkollektoros aszaló nagy előnye a fűtött aszalókkal szemben, hogy az aszalványt nem éri füst, korom.

Aszalással tartósíthatunk almát, körtét, birsalmát, szilvát, cseresznyét, meggyet, kajszibarackot, őszibarackot és szőlőt, áfonyát. Aszalásra nem minden gyümölcs alkalmas igazán. A leggyakoribb és legjobban hasznosítható aszalvány szilvából készül, jól lehet aszalni az almát, körtét, a ropogós fajta cseresznyéket, a húsos, keményebb meggyet – ezeket az aszalványokat jól lehet értékesíteni is. Kajszibarackot, őszibarackot legfeljebb saját használatra érdemes aszalni, a bogyós termésű gyümölcsöket a tapasztalatok szerint nemigen érdemes aszalni.

Általános szabály, hogy csak hibátlan, ép gyümölcsöt érdemes aszalni. A hámozatlan, magházat is tartalmazó gyümölcsökből készül a durva aszalvány, a meghámozott, szeletelt, kimagozott gyümölcsből pedig a finom aszalvány. A finom aszalvány jobban értékesíthető, durva aszalványt legfeljebb szilvából érdemes készíteni. A kész, kihűlt aszalványt legjobban felfüggesztett vászonzacskókban, száraz, szellős, hűvös helyen lehet tárolni.

A zöldségfélék is igen jól aszalhatók: súlyuk jelentősen csökken, eltarthatóságuk nagyon hosszú. Csak hibátlan, zsenge, tisztára mosott, felszeletelt terményt aszaljunk. Aszalás előtt a zöldségeket meg kell főzni, vagy gőzölni. Jól aszalható a zöldborsó, a zöldbab, a fejes-káposzta, a vörös-káposzta, a kel, a karalábé, a karfiol, a sárgarépa, a petrezselyem, a pasztinák, a zeller, a cékla, a hagymafélék, a spenót, a sóska, sőt kis mennyiségben a paradicsom is.

Gombát is aszalhatunk: a földes részektől megtisztított gomba kalapját hosszában, a tönkjét keresztben szeleteljük fel. A szeleteket úgy helyezzük a szitára, hogy ne érjenek egymáshoz. Az aszalás 1-2 napot vesz igénybe.