égerliget

Az égerligetek hegy- és dombvidékek patakvölgyeiben, medencéiben kialakult erdők, amelyek lombszintjében domináns az enyves éger. Tényleges elárasztást csak igen rövid ideig kapnak (pl. intenzív esők esetén), viszont a talajvíz szintje tartósan magas. Talajaik öntés vagy hordalék eredetűek. Idős korban az égerfa állományok felső lombszintje elérheti a 20-25 m-t. Elegyfája a májusfa, más néven európai madárcseresznye, vagy zelnice meggy. A májusfa egy virágos lombhullató fa, a rózsafélék családjából. Ha április végén, május elején járunk erre, feltűnik az erdőben a csüngő fehér virágfürtök sokasága, és virágok adta édes illat. Apró vöröses-fekete keserű gyümölcse nyár közepén érik, melyből pálinka is készíthető, és a madarak kedvenc csemegéje. Gyapjú festésére is felhasználható. A fák alatt fajgazdag cserjeszint található, amelyben dominál a mogyoró, a vörösgyűrű som, a fekete bodza, a kánya bangita és a kecskerágó. Az aljnövényzet tömeges faja a mocsári gólyahír, amely tavasszal szinte sárgára festi az erdő alját. A Szuha völgye NATURA 2000-es terület.