Szuhafő történelme

Szuhafő környékét a 13. században a Miskolc nemzetség birtokolta. A középkorban feltehetően már volt kápolnája, erről azonban írásos dokumentum nem áll rendelkezésre. A reformáció korán elterjedt, a községben 1540-ben már református gyülekezet alakult. A 18. században már volt egy fatemploma, de ez 1780-ban a faluval együtt leégett. Ma is álló temploma 1782-ben épült, tornya pedig 1861-ben. A Szent Erzsébet tiszteletére szentelt kápolnát 1973-1974-ben építették.

Szuhafő község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban délnyugatról Gömörszőlős, dél-keletről Zádorfalva, észak-keletről Trizs és észak-nyugatról az országhatár által határolt területen helyezkedik el. A megye észak-nyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekvő, ~165 főt számláló település. A szlovák zöldhatár 2,5 km-re húzódik. A település a 26. számú főközlekedési útról Kazincbarcika vagy Putnok után lekanyarodva, majd kizárólag dél-keleti irányból Zádorfalva felől közelíthető meg közúton. A legközelebbi városok Kazincbarcika 30 kilométerre, Ózd 30 km-re találhatóak, melyek a kedvező infrastruktúrának köszönhetően tömegközlekedési eszközzel és magán gépjárművel is egyaránt megközelíthetőek. A település hosszirányú tengelyét a Szuha-patak képezi. Szuhafő környékét a 13. században a Miskolc nemzetség birtokolta. Egyes adatok szerint 1332-ben már egyháza volt, lelkipásztorral. A község mai nevén a XV. századtól szerepel, először Zuchafeu (Zuhawef) néven egy 1427-es oklevélben (Gömör megye monográfiája), mint a Szuhayak birtoka. Korán áttértek a református hitre, 1540-ben már megalakul a református gyülekezet. 1771-ben iskolát működtetett az egyházközség egy tanítóval. A községnek az évszázadok során több birtokosa volt: a Máriássy, a Vattay, a Miskolci és végül a Ragályi család. A XVIII. században tűzvész pusztította el. A faluderékra vonatkozólag azt vallják a helybeliek, hogy ez a hely lakhatatlan volt, csupa ingovány, pocsolya. A falu derekát régi nevén Pocsa tájnak hívták. E mellett a hagyomány mellett szól a két dűlő: Latránfalva és Pusztatemplom a kolostorával együtt nem a faluderékban, hanem dombon épült ki. A partságon nemesek is laktak, sőt régebben a nemesi települések domináltak itt. Múlt századi kutatásokból az alábbi információk derültek ki a településről: a faluderék sokáig nem volt alkalmas a letelepülésre, ez sokáig lakatlan volt. A jelenlegi Szuhafő kristályosodási pontja a partság volt. Itt lelt tanyát a nemesi hadak zöme az Alsóparton. A nem nemeseik a Felsőparton telepedtek le. A partságból emberöltőkön át állandóan folyt a leszűrődés a derékba, miután a Szuhapartot feltöltötték és kiszárították. A nemesek és partiak megkülönböztetése újabb keletű. A faluderékba való leszűrődésnek nemcsak népesedési és a helyszűkében rejlő oka és célja volt. A leköltözés egyúttal társadalmi megnyilvánulás is volt: a derékban alakultak ki a nemesek tágas belsőségű, módos házai. Itt csináltatott magának külön kutat majdnem mindegyik nemes család, s tette életét nemcsak módosabbá, hanem kényelmesebbé is. A derékba való beköltözéssel biztosították a nemesek a parton maradt szegényparasztoktól való társadalmi elkülönülésüket is. Erre vall a nemesek-partiak megkülönböztetés. A derékba való költözés társadalmi haladást jelentett. A parton maradt nemesi családok társadalmilag is háttérbe szorultak.

Szuhafő lakóinak száma a II. világháború óta folyamatosan csökken. A közeli városok, az iparvidék szívta el a lakosság aktívabb részét. Ennek eredménye az elöregedés, a demográfiai mutatók romlása. Az elöregedés biztos fokmérője az alacsony gyermekszám. A munkanélküliség itt is jelentős, örvendetes viszont a vállalkozási kedv élénkülése. Az alapfokú oktatás hiánya nem jelenti a kulturális élet hiányát Szuhafőn. A Szuhafőre látogatók remek építészeti emlékeket és rendkívül gazdag természeti látnivalókat csodálhatnak. A község viszonylagos elzártsága, természeti értékei, Aggtelekhez való közelsége vonzóvá teszik a turizmus számára. Szuhafő környékén nem folyt bányászat és ipari termelés, ezért a természet érintetlensége kiváló terepet nyújt az ökoturizmus számára. A település határában húzódik az Aggteleki Nemzeti Park.