Sajátos földművelési módszer
A talaj természetes körülmények között a legtöbb esetben gyorsabban képződik, mint pusztul, köszönhetően annak, hogy az ősszel elhaló vegetáció betakarja a föld felszínét, amelyből televény talaj keletkezik, biztosítva a talajéletet. A mi mérsékelt égövünkön 10 centiméter talajréteg képződéséhez 2000 évre van szükség. Vagyis 200 év alatt képződik 1 centiméter talajtakaró, 20 év alatt pedig csupán egyetlen milliméter. Az ember megzavarja ezt a természetes körfolyamatot, egyrészt a természettel ellentétben ősszel nem betakarja, hanem a szántással kitakarja a talaj felszínét, másrészt pedig a legtöbb növényi vegetatív részt eltávolítja a helyszínről, újabban a hulladékokat is energetikai céllal hasznosítja. A védőtakarójától megfosztott földfelszín ezáltal kitett a fagyváltozékonyságnak, a csapadék okozta eróziónak, tömörödésnek, tápanyag kimosódásnak, a szél okozta deflációnak, illetve az eltávolított szerves-anyag miatt a televény talaj újraképződése elmarad, a talajélet vészesen lecsökken. Az eltávolított elhalt szerves-anyagra természetesen szükség lenne a továbbiakban termesztett növények tápanyagigényének kielégítésre. A jelenlegi talajforgatásos - szántás, ásás – gazdálkodás tönkreteszi a talaj élővilágát, a növény nem kapja meg a szükséges segítséget a talajélettől, így mi emberek, mesterséges oldatokkal, műtrágyákkal próbáljuk ezt helyettesíteni. A túlzott mértékben növekvő növények képtelenek magukat megvédeni a kártevőktől, így az ember igyekszik befektetéseit megmenteni kémiai növényvédő-szerekkel. Mindennek a következménye, hogy mérgező anyagokkal terheljük környezetünket, és ugyan elegendő, de csökkent beltartalmi értékű élelmiszereket állítunk elő, amely következményeként szervezetünk éhezik a minőségre.
A hátrányok leküzdése érdekében magától érthető, hogy nekünk is utánozni kell a természetet, ősszel nem ki, hanem éppen betakarni szükséges a föld felszínét. Ezt az eljárást mulcsozásnak nevezzük, amelynek egy speciális formája a komposzthagyó mélymulcs.
A mélymulcsos módszer nem más, mint a talajfelszínen történő komposztálás. A talaj takarását a komposztálódásra alkalmas keverékkel ősszel, a fagyok beállta előtt kell elvégeznünk 60 cm vastagságban, anélkül, hogy a talajt előzetesen felástuk volna. Tavaszra a takaró a korhadás során televény talajjá változik, amely gazdag élőhelye azoknak a paránylényeknek – gombáknak, baktériumoknak - amelyek segítik a növényt annak természetes táplálásában.
A takarást minden ősszel el kell végeznünk, de minden évben annyival csökkenthetjük a takaró vastagságát, amennyi televény talaj keletkezett az előző évi takaróból. Ez évente 1-2 cm lehet.
A komposzthagyó mélymulcs regenerálja a talaj szerkezetét és élővilágát, újra lehetővé teszi a természetes növénytáplálását. Nem kell ásni, öntözni, gyomlálni, mérgekkel védeni növényeinket, hiszen azok az egészséges talajban maguk is egészségesek, és képesek önmaguk megvédésre. Ezzel mi duplán jól járunk, a kevesebb befektetéssel több és jobb minőségű élelmiszer párosul.
A módszer szervezett képzéseken megismerhető Gömörszőlősön az Ökológiai Intézet látogató központjában.
Gondolkodjunk el azon, hogy az ember miért pusztítja el azokat a társait, akik ingyen dolgoznak helyette? Miért jobb, ha műtrágyát veszünk, vegyszerekkel permetezünk, gépekkel szántjuk a földet, mintha a talaj élővilágára hagyatkoznánk a talaj fellazításában, vagy ha rábíznánk növényeinkre, hogy óvják meg önmagukat?